Bogács


Bemutató

Római katolikus templom Bogács Egertől 17 km-re keletre, a Hór- és a Szoros-patak völgyének találkozásánál fekszik. Területe már az őskortól kezdve lakott hely volt. A XX. század első felében a falu határában rézkori és bronzkori telepet tártak fel, ahonnan rendkívül gazdag leletanyag került elő. A település első írásos említése 1248-ból származik, Bagach névalakban. Ekkor már állt a falu Szent György tiszteletére emelt temploma. A falu ekkor nemesek birtoka, amely a 16. sz. elejére az egri káptalan tulajdonába megy át. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.

Nepomuki Szent János szobra A település helyben bányászott, vörös kőből (dácittufából) épült műemléki védettségű római katolikus temploma (titulusa: Szent Márton) a XIII. századból származó Szent György tiszteletére emelt templom alapjaira épült. Az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje. A főoltáron kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének. 1800-1801-ben tatarozzák a templomot, a tetejét zsindellyel fedik, belülről teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak, és már áll a keresztelőkút, rajta Keresztelő Szent János szobrával. 1824-ben készült a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. 1901-ben ismét felújítják a templomot, ekkor kerül a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba.

Tájház Az 1950-es években a térségben kőolajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során 70 Celsius fok hőmérsékletű termálvíz tört fel, aminek hasznosítására már 1959-ben fürdőmedencét alakítottak ki. Az elsősorban mozgásszervi és ízületi betegségekre gyógyító hatással bíró termálfürdő mellé egészségügyi és rekreációs központot építettek. A Bogácsi Thermálfürdő környezetében néhány évtized alatt jelentős üdülőterület alakult ki, panziókkal, szállodákkal. Ennek ellenére a falu megőrizte sajátos hangulatát. A bogácsi tájház egy XIX. századi, szoba-konyha-kamra beosztású parasztházban kapott helyet, melyhez kecskeistálló csatlakozik. A tájház  a földnélküli parasztemberek életkörülményeit mutatja be.  Millenniumi kilátó A parasztházhoz csatlakozó kecskeistállóban régi használati eszközökből, szerszámokból, a kendermegmunkálás eszközeiből láthatnak kiállítást a látogatók. Emellett még számos tornácos, terméskőből épített, szárazon rakott  kőfallal kerített régi parasztházzal találkozhatunk a faluban. Tájháztól nem messze található millenniumi kilátóból csodálatos kilátás nyílik a falura és a Bükkaljára.
 
Pincesor Bogács a Bükkaljai Borvidék központja. A település három pincesorral is büszkélkedhet. A legismertebb a Cserépi pincesor, de figyelemre méltóak a csecs-lyuki és a hintó-völgyi pincék is. A Hintó-völgyben, a pincéktől nem messze található egy ötfülkés kaptárkő is. A település látványossága a Szabadtéri Lepkemúzeum. A Lepkemúzeum öt év gyűjtőmunkájának az eredménye, a vitrinekben közel négyszáz lepkefaj látható. Védett fajok a gyűjteményben nem szerepelnek!

Bogácsi-tó A Szoros-patak felduzzasztásával a fürdőtől 300 m-re létesült mesterséges tó (Bogácsi-tó) ma horgászparadicsom. Kellemes kikapcsolódást biztosít nemcsak a horgászoknak, hanem a pihenni vágyóknak is.


Forrás: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület – Bükkaljai Kő-út

var: